Felelősségteljes, áldozatos munkát, életre szóló hivatást választanak azok az embertársaink, akik készek arra, hogy az Országos Mentőszolgálat kötelekében teljesítsenek szolgálatot, hiszen egészségünk megóvása és az életmentés a fő feladataik. Igyekeznek mind fizikailag, mind lélekben helyt állni, ha helyzet van…, és bizony az élet velejárója, hogy mindig helyzet van: egy könnyelmű döntés, egy véletlen mozdulat, egy kis figyelmetlenség, és könnyen bajba kerülhetünk. Aztán szintén az élet velejárója a betegség, az elesettség, és hogy egy örömtelibb apropót is említsünk: olykor az új életek is a mentőben kezdik meg földi pályafutásukat. Sokat hallunk, de keveset tudunk rólunk. Jelenlétük a mindennapi életben természetes, hiszen ösztönös gondolat és késztetés cselekvő eredménye, ha a 104-et vagy a 112-őt tárcsázzuk és Ők (mindig) ott Vannak. Május 10., a Mentők Napja, melyre egy kedves, országos kampány is felhívja a figyelmet: ezen a napon integessünk Nekik.:) Én Mester Csabát intettem le, hogy az apropó kapcsán egy kis betekintést kapjunk a ráckevei mentősök életébe.
1. Köszönöm Csaba, hogy villámgyorsan elfogadtad a felkérésem a Mentők Napja apropóján erre az interjúra. Esetedben a készenléti állapot nem kérdőjelezhető meg.:) Komolyra fordítva a szót, nagyon pozitív, hogy szakítasz időt mentőtiszti és alapítvány bizottsági tag minőséged mellett, ezért nézzük is a kérdéseket! Mióta működik Ráckevén mentőállomás?
Jelenlegi helyén 1973 óta működik az állomás. Ezt megelőzően a Savoyai kastélyban voltak elszállásolva bajtársaink, ahol még lovaskocsikkal( is) vonultak a bajbajutottakhoz.
2. Hogyan épül fel az állományotok, kik alkotják a team-et? Milyen gépparkkal, infrastrukturális háttérrel rendelkeztek?
Mentőállomásunkon három szakterület képviselői dolgoznak, folyamatos munkarendben. Mentőgépkocsi vezető, aki egészségügyi alapismeretekkel rendelkezik, és ő segít a betegellátás alatt az ápolónak vagy tisztnek, és természetesen vezeti a mentőt. Állomásunkon jó néhány gépkocsivezető rendelkezik mentőápolói képesítéssel is, ők még intenzívebben tudják kivenni részüket a betegellátásból. Mentőápolóként az a személy foglalkoztatható, aki érettségi után 1 hónapos alapkiképzésen vesz részt, majd sikeres “minimum vizsgát” tesz. Ez után 3 éven belül el kell kezdenie a mentőápolói OKJ képzést, amely jelenleg 2 év iskolarendszerben. Az ápoló képes például szülés levezetésére, sérültek ellátására, egyszerűbb belgyógyászati betegek kezelésére.
Mentőtisztként főiskolai végzettséggel lehet dolgozni, és a kivonulások alkalmával az orvosi beavatkozások tárgykörébe tartozó vizsgálatokat, gyógyszereléseket és beavatkozásokat végezhet. Beavatkozási jogkörük széles skálán mozog: a gégemetszéstől a gépi lélegeztetésen keresztül a csecsemő emeltszintű újraélesztéséig széles a paletta. Az állomásunkon 2 típusú mentőegység létezik: mentőgépkocsi: ápoló és gépkocsivezető vonul rajta, esetkocsi ahol harmadik személyként a mentőtiszt is jelen van. Az esetkocsink felszereltségére joggal lehetünk büszkék, hiszen nagyon modern eszközökkel dolgozhatunk. Például e környéken egyedülálló módon segíti munkánkat egy mellkasnyomó gép( LUCAS 2),mely az újraélesztés alatt folyamatosan nyomja a beteg mellkasát.
3. Milyen egy átlagos és egy nem átlagos napotok? Kérlek, avass be minket a napi rutin és az embert próbáló napok világába is.
Nagyon változó, mikor mennyi feladatot kell ellátnunk. Naponta 4 autóval szolgálunk, 3 mentőgépkocsi és egy esetkocsi védi területünket. Reggel 7 kor váltunk, majd az autók ellenőrzése történik, amennyiben nem érkezik riasztás. Ha vonulunk, még a reggeli sem biztos, hogy kivitelezhető, és az egész napunk akár úton telhet.
4. Munkátok sikerességét befolyásolhatja a lakosság információs naprakészsége. Gondolok itt az elsősegélynyújtás elsajátítására, balesetmegelőzési ismeretek birtoklására, mely nem nélkülözhet gyakorlati, cselekvő magatartást. Ez lenne az ideális eset, viszont tapasztalataim szerint egyrészt jobbára a KRESZ vizsgák miatt vesznek részt az emberek tanfolyamokon, vagy ha a tudás birtokában vannak, nem biztos, hogy kellő lélekjelentéttel bírnak ahhoz, hogy segíteni tudjanak…
Való igaz, hogy az elsősegélynyújtási ismereteit a lakosság a jogosítványszerzés kapcsán szerzik. Viszont én azt tapasztalom, hogy az ott megszerzetteket képesek egyre többen alkalmazni, különösen az újraélesztés alkalmával. Természetesen ennél mélyebb és alaposabb ismeret elsajátításra lenne szükség, de ma ez még az iskolarendszerű képzésben nem kötelező. Sajnos.
5. Tegyünk helyre pár gyakorlati tudnivalót a mentők riasztását illetően. Kik, mikor, milyen probléma miatt hívhatják a mentőket? Mire számíthatnak a beérkező hívást követően az érintettek? Milyen körülmények befolyásolják a kiérkezést, megérkezést? Melyek azok a dolgok, amelyek egy riasztást követően, a kiérkezéskor segíti a munkátokat?
Magyarország területén bárki hívhat mentőt, és ezt sajnos gyakran indokolatlanul ki is használják. A mentési rendelet szerint (5/2006 rendelet) mentésnek minősül például a tűrhetetlen fájdalom, szülés, személyi sérüléssel járó baleset, vagy hirtelen egészségkárosodás. DE nem a 2-3 napos panaszok, elfogyott gyógyszer, erős ittasság.. A sok indokolatlan hívás leköti a kapacitást, ezért elképzelhető, hogy későn tudunk a beteghez érni. Ideális esetben, ha az állomásról indul el a mentő, perceken belül megérkezünk a beteghez…ha éppen nem egy indokolatlan hívás miatt tartunk Budapest felé. Nagy probléma a házszámok hiánya, illetve az udvaron szabadon tartott, olykor őrjöngő kutyák problémája. Már a hívás után érdemes elzárni a kutyát, külső világítást felkapcsolni, esetleg hozzátartozót kiküldeni a kapu elé.
6. Állomásotok kiegyensúlyozott(abb) gazdasági működését „Ráckeve Térségi Közhasznú Mentőalapítvány” létrehozásával szeretnétek elősegíteni. Milyen körülmények hatására alapítottátok, milyen célkitűzésekkel? Milyen eredmények írhatók az alapítvány javára?
2006.ban alapítottuk az akkor még szerényebb eszközparkunk fejlesztését és állomásunk fejlesztését segítendő. Azóta sok mentéstechnikai eszközt tudtunk beszerezni( Intraossealis fúró, húzósín, égési kötszerek, lélegeztető gép, motoros váladékszívó)hogy csak a fontosabbakat említsem.
7. Milyen fórumokon, milyen programokon keresztül találkozhatunk Veled, Veletek?
Egyenlőre az állomány és az állomás leterheltsége miatt rendszeres megjelenésünk nincs, bár személy szerint én a nyáron egy-egy közösségi rendezvényen fellelhető leszek egy projektnek köszönhetően.
Köszönöm Csaba az együttműködést, kitarást, hitet, erőt kívánok a dolgos mindennapjaitokhoz. Mi pedig integetünk Nektek, május 10 után is.:) Végül nézzük név szerint, hogy kikre lehetünk büszkék a Mentők Napján, itt Ráckevén. Köszönjük áldozatos munkájukat, név szerint:
MENTŐTISZTEK:
Bánky Tímea, Fábián Balázs, Orosz Csilla, Juhász Csaba, Kiss Kálmán, Mester Csaba, Maár Csaba
MENTŐÁPOLÓK:
Ágoston Tamás, Burkódi Zsolt, Cserna Gábor, Gombor Gábor, Gyökér Norbert, Ispán Zsuzsanna, Laczkovics András, Ludányi Dániel, Seregély József, Stuber Zsolt, Szabó Zoltán, Tóth Péter,
MENTŐGÉPKOCSI VEZETŐK:
Áj László, Ács Lajos, Bobek István, Dencsik Lajos, Farkas Zoltán, Gerecz Attila, Kiss Sándor, Kocsis Tibor, Németh Zsolt, Pocsubay József, Seregély Tamás, Szentesi István, Tóth László
További információk:
Járjuk körbe a mentőállomást, nézzünk a kulisszák mögé:
https://drive.google.com/file/d/0B3yRzvNklDrwc3p1UFlVZm5CNzg/view?ts=5cd5730
(Videó: Ráckevei Mentőállomás archívuma)
Weboldal:
https://sites.google.com/site/wwwrackevementokhu/rackeve-mentoalapitvany
Fotók:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: