IV. Kis-Duna Maraton, II. Interjú Mikola Bencével

Mikola Bence anno elindult egy úton, mint a legkisebb fiú a népmesében, – persze egy kis csúsztatással – , szerencsét próbálni. Elindult, némi munícióval: ami a mesében a hamuba sült pogácsát és becsületességet jelentette, az neki a hitet és egy csapatot, aki mellé állt a megálmodásban és a megvalósításban. Hogy mi lett ennek mára, azaz 2019-re az eredménye? Újra felfedezte nekünk, itt lakóknak ezt a várost, ezt a térséget. Sőt, nemcsak nekünk, hanem az országban sok száz ember számára Ő tette közismert úticéllá Ráckevét, népszerűsítve mindazt, amit ez a Városka, a vállára vetett, ezüstösen csillogó Duna sáljával jelent. A verseny lelkes szurkolótáborának tagjaként nagyon örülök annak, hogy a 2016-ban bátor próbálkozásnak indult futóverseny után, 2019-ben ismét kérdezhetlek, és írhatok városunk egyik büszkeségéről, a Kis-Duna Maratonról. Arról a versenyről, amely sokféleképpen lehet szívügyünk. Mert bizony dolgoztatja a szívünket: megdobogtatja, érzelmek fűtik-lüktetik, amikor tavasszal kimondjuk: hamarosan ismét elstartol a IV. Kis-Duna Maraton. Pontosan 4 nap múlva.

1. Most kezdjük a végéről: hogy vagy Bence, hogy álltok a szervezéssel, milyen történések zajlanak kicsit több mint két héttel a verseny előtt?

Minden a terv szerint halad. Van 3-4 nagy szakasza a verseny előkészítésének. Az első még tavaly nyár végén kezdődött. Ekkor egyeztettünk a helyszínről, véglegesítettük az időpontot, hogy a futónaptárakba időben bekerüljünk. Ősszel készültek a póló- és éremtervek, gyűktöttem be az ehhez kapcsolódó árajánlatokat. A második nagy szakasz a nevezés megnyitásával, február elsején indult. Ez egy nagyon sűrű időszak és bár idén pár nap alatt megtelet az 550 fős keret utána még több héten át kellett a nevezésekkel bíbelődni. Most vagyunk a harmadik szakaszban, amikor már összeállt a rajtlista. Ilyenkor ellenőrizzük a pályát, kezeljük a sérülés miatti visszalépéseket, nevezések átírását és ezekben a napokban kezd felhalmozódni nálam a versennyel kapcsolatos rengeteg cucc. Most hoztam el az önkéntesek sapkáját és a serlegeket. Délután érkeznek a poharak, tányérok. Itt állnak a rajtcsomagok papírtáskái és nagyon várom már a befutóérmek érkezését is. A negyedik szakasz április 6-án szombaton kezdődik, amikor elkezdjük berendezni a versenyközpontot.

2. Ez lesz a IV. Kis-Duna Maraton. Hogyan foglalnád össze a négy év szervezési élményeit, tapasztalatait, tanításait a versenyekkel kapcsolatban? Könnyebb helyzetben vagy ma, mint a kezdetekkor? Vagy kihívásokban nincs hiány, avagy ezek a fejlődés velejárói?

Biztos, hogy negyedik versenyt rendezni sokkal könnyebb, mint az elsőt. Sokan megismerték, megtapasztalták már, hogy miről szól ez a történet, nem kell hosszan magyarázgatni a lényegét. Könnyebb az engedélyeztetéseket is végig vinni. Első évben az is nagy feladat volt, hogy kiderítsem, melyik ügyben, ki az illetékes. Ha támogatást kérek, azt is könnyebb egy már bizonyított eseményre kérni, mint csak úgy bemondásra. Bár érdekes, hogy a verseny fő támogatói itt vannak velünk az első évtől kezdve. Szerencsés vagyok, hogy már az első évben bíztak bennünk és azóta is támogatásra érdemesnek tartják a rendezvényt.
A gondtalan, egyszerű versenyszervezésbe azért minden évben belepiszkít valami, ami feje tetejére állítja a dolgokat. A tavalyi időjárás (több napos esőzés után, márciusi hóesés) pár évet biztosan elvett az életemből. Hosszú a pályánk, így mindig akad valami váratlan esemény, útfelújítás, lezárás ilyesmi. Idén is több ilyen szakasz van, de a versenyig befejeződnek a munkák.

3. Aktív futó vagy, éves szinten több versenyen is részt veszel, általában véve figyelemmel kíséred a futással, versenyekkel kapcsolatos történéseket. Ezek tükrében hova helyeznéd el a Te, a Mi versenyünket – de jó ezt leírni– az érdeklődések, visszajelzések, és a „futószegmens” véleményei alapján?

Valóban futok, néha sokat is, de versenyre mostanában keveset járok. A nagy rendezvényeknél (Ultrabalaton) látom, hogy hihetetlenül megnőtt az érdeklődés a futás iránt. Ezt érzem én is a saját versenyünknél. Pár nap alatt telik be a félezres limit. A visszajelzések nagyon jók. Legalább annyira szeretnek ide jönni a futók, mint amennyire mi szeretjük őket 😊 Más versenyhez nem nagyon mérném a ráckeveit. Olyan ez, mint egy hosszabb futás, amin nem mással, csak magammal versenyzek. Itt is, nem másik versenyt akarunk „legyőzni”, hanem a saját elvárásaink szerint összehozni a legjobbat. Egyébként ez évről-évre sikerül. Olyan a ráckevei maraton, amin nagyon szívesen indulnék.

4. A napokban terep bejáráson voltatok, sőt ha jól láttam a képes beszámolót voltak, akik le is futották a teljes távot, köztük feleséged Tündi, akinek ez lett élete első maratonja. Szóval jöhetnek a technikai tudnivalók, a jogosan büszke érzelmekkel vegyítve.:)

Tündi a gimis segítőinket koordinálja a verseny előtt és a napján is, így hozzám hasonlóan nincs esélye indulni. Ezért döntött úgy, hogy egy pályabejáráshoz kötödően futja le az első maratonját. Nagy büszkeség és öröm ez.
A pálya kicsit változik az eddigiekhez képest. Rövidítettünk a rajt utáni belvárosi körön, hogy könnyebb legyen a rendőri biztosítás. Emiatt a 10 kilométeren és a félmaratonon indulóknak a fordítópontja a szokásoshoz képest kicsit távolabbra került. Egyértelműen jelezzük ezeket a pontokat, nem lehet majd eltévedni. A Tassi-zsilipnél tavaly elkezdett építkezés még most is tart. Ezért most sem tudunk kifutni a szigetcsúcshoz. A többi rész, a frissítőpontok helye változatlan.

5. Családbarát, gyerekbarát ez a futóverseny, hiszen a városi szervezésű, gyermekeknek szóló „Nyuszifutás” is ezen a napon kerül megrendezésre. Sok futó családdal, gyermekekkel érkezik, ez számukra is ideális, és persze a városi gyerekeknek, akik megtapasztalhatják, hogy milyen egy igazi verseny díszleteiben startvonal elé állni. Ez hozzáadott érték, mindkét szempontból, Te is így gondolod?

Persze, ezért csináljuk 😊 Nagyon szeretek a rajtzónában állni a verseny napján. Az izgalom, az öröm, a készülődés átragad arra is, aki nem fut aznap. Nagyon jó energiák szabadulnak fel és ha ebből valamit érzékelnek a kisebbek, akkor nagyobb eséllyel nyitnak a mozgás felé. Idén ráadásul a Nyuszifutás rajtját előrehoztuk a felnőtt rajt elé. Így a gyerekek komoly szurkolás mellett futthatják meg a Duna-parti körüket.

6. Mire számíthatnak azok, akik az idén neveztek, akik az idén szurkolnak?

Remélem ragyogó napsütésre! Jó, ezt nem tudjuk garantálni, de a tavalyi verseny bebizonyította, hogy a legvacakabb időjárás mellett is lehet nagyon jó hangulata a versenynek. Több mint 180 nevezésünk van maratoni távra, ez rekord. Idén fordult elő először, hogy a három távon nagyságrendileg ugyanannyi futó indul. Ez is mutatja, hogy egyre többen, egyre hosszabbakat vállalnak be. Szervezőként nagyon motiváló történetek, amikor valaki itt futja az első 10 kilométerét, aztán egy év múlva a félmaratont és idén már nevezett maratonra.
A futók tudják mire számíthatnak, pár óra intenzív ingénybevétel csodálatos környezetben. A szurkolóknak érdemes lejönni a rajtzónába (töltekezni az energiákból), illetve ajánlanám még a Hősök terét a rajt idején, hiszen a ráckevei harmónika-zenekar térzenével készül! Bátorítanám a nézőket, hogy szurkoljanak mosollyal, tapssal, jó szóval – mindegyik sokat számít!
A Kevenet Internet jóvoltából ingyenes wi-fi lesz a versenyközpontban. Szintén Kevenetes megoldás, hogy a tornateremben láthatjuk a pályán elhelyezett kamerák képeit, így szemmel tarthatjuk a hozzátartozóinkat a pályán.
Gyerekeknek készülünk kézműves foglalkozással. Idén is lesz ingyenes futópados lábállás vizsgálat a Podiart jóvoltából. Az Aqua-land termálfürdő pedig amellett, hogy 50 százalékos kedvezményt biztosít a futóknak a verseny napján, profi masszőröket is delegál a versenyközpontba, hogy a hosszútávon indulók regenerációjáját segítsék.

Köszönöm az interjút, sikeres, örömteli rendezvényt kívánok! Végezetül egy kis fotós összeállítás a tavalyi, helyi versenyzőkből, egy mottóval kísérve, mely a Te kedvenc idézeted is egyben:

„ Nem versenyzem mással, csak magammal. Az én igazi győzelmem a saját fejlődésem. „

Sri Chinmoy